Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a "kijevi rezsimet". Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország "nem fogja elárulni a felszabadított területek" lakosságát, mert az ott élő emberek "örökre állampolgáraivá váltak" Oroszországnak.
Az orosz elnök szerint a népszavazáson - amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek - egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségénék és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján. Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.
Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A beszéd az "ököljogon alapuló amerikai diktátum" és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült.
Putyin egyebek között azzal vádolta meg Nyugatot, hogy "hibrid hadviselést" folytat Oroszország, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni.
Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy "az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra" az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és "gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez".
"Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt" - hangoztatta Putyin.
Álláspontja szerint a nyugati elitek nem kívánnak konstruktív megoldást találni az általuk még jóval az ukrajnai "különleges hadművelet" megkezdését megelőzően előidézett élelmezési és energiaválságra. Emellett, álláspontja értelmében a Nyugat igyekszik aláásni a szuverén fejlődés központjait.
"Mindazok az államok, amelyek valódi, stratégiai szuverenitással rendelkeznek, vagy annak elérésére törekednek, és képesek kihívást intézni a nyugati hegemóniának, automatikusan az ellenség kategóriájába sorolódnak" - mondta az orosz államfő.
"Pontosan ezek az elvek állnak az Egyesült Államok és a NATO katonai doktrínájának hátterében, amelyek nem kevesebbet követelnek, mint a teljes uralmat" - tette hozzá.
Putyin a társadalom konszolidációjának szükségességéről is beszélt, "a szuverenitás, a szabadság, az alkotás és a méltányosság" alapján, amelyben az érték "az emberség, az irgalom és az együttérzés". Hangsúlyozta a hagyományos értékek fontosságát.
Beszédét a "Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország!" szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte.
A Kreml Szent György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és "Oroszország, Oroszország!" ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.
Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jó kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd. Az alsóház legközelebb hétfőn, a felsőház pedig kedden ülésezik. (MTI)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: