Ugrás a fő tartalomra

Zelenszkij és Putyin megítélése is negatív a magyar lakosság körében

A Századvég Alapítvány kutatása szerint a magyarok döntő többsége az újabb brüsszeli szankciók helyett az orosz-ukrán háborút lezáró béketárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza.

A Századvég azt közölte szerdán az MTI-vel: a szeptemberben, ezer ember megkérdezésével készült kutatásuk során azt mérték fel, mit gondolnak a magyarok az orosz-ukrán konfliktusban érintett vezető politikusokról, illetve a brüsszeli szankciós politikáról.

"Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája - melynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt - kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt" - írták.

Kiemelték, hogy az orosz-ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett. Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják - közölték.

Hozzátették, ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, ami szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez "berendezkedni".

Ezzel szemben a Századvég kutatása szerint a megkérdezett magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében - írták.

Megjegyezték: miután az orosz-ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív.

A kutatás szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya - a júniusban mért adatokkal megegyezően - 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnökről negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött. Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Joe Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), Ursula von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt.

Hangsúlyozták: a szankciók hatásosságával kapcsolatos aggályokat mutatja, hogy a magyarok fele (50 százaléka) úgy látja, az Oroszországgal szemben eddig meghozott szankciók már most is túlzók, míg a megkérdezettek negyede (25 százaléka) szerint a már bevezetett intézkedések elegendőek, nincs szükség újabb lépésekre.

Érdekességnek nevezték, hogy májusban még csupán a válaszadók 31 százaléka ítélte túlzónak az addig bevezetett szankciókat. Azoknak az aránya, akik keveslik az Oroszországgal szemben az elmúlt hónapokban meghozott büntetőintézkedéseket, mindössze 20 százalékra tehető.

A szankciós politika Európára gyakorolt negatív következményei tükröződnek a lakossági véleményekben is, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka összességében inkább károsnak tartja - Európára és benne Magyarországra nézve - az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által eddig bevezetett, Oroszországot érintő szankciókat, ezzel szemben 21 százalékuk inkább hasznosnak gondolja az említett intézkedéseket - áll a közleményben.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktorból hiányzik a becsület és az őszinteség

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét beszélt Magyarországról, pontosabban Orbán Viktorról, és a fentieken túl úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek-mennek, de az igazság marad” - számolt be a 444.hu. „Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nem csak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz”– mondta Zelenszkij, aki szerint nem kértek semmi különöset Budapesttől, de még azt sem kapták meg, amit másoktól igen. Úgy fogalmazott, nem látták az erőfeszítést arra, hogy véget vessenek a háborúnak. „Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harcmezők nem kerülnének át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba.” Zelenszkij szerint ezzel a törekvéssel áll szemben a magyar kormány. Az ukrán elnök azt mondta, az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, és mindkét nép ugyanúgy értékeli a békét és a szabadságot, a két ország mindig jó szomszédja l

Egy izraeli történészprofesszor szerint Putyin miatt kihalhat az emberiség

A Vlagyimir Putyin által elindított háború még az emberi faj túlélését is veszélyeztetheti – írta esszéjében Juval Noah Harari izraeli történészprofesszor, számos bestseller szerzője. A The Atlantic oldalán publikált írásban Harari felidézte: egyik korábbi munkájában még arról írt, hogy az utóbbi évtizedek viszonylag békés időszaka után a háborús kockázatok kisebbek lehetnek a jövőben. Azzal is érvelt, hogy gazdaságilag és geopolitikai értelemben sem éri már meg háborút indítani - írta az Index . Ezek a tényezők végül azért nem garantálták a békét, mert az „emberi hülyeség” még mindig a világ egyik legfontosabb mozgatórugója, és a világ vezető politikusai is gyakran csinálhatnak „hülyeségeket” – írta most Harari, aki azt is elismerte, hogy teljesen váratlanul érte és megdöbbentette az ukrajnai invázió. Hozzáfűzte: a háború elindítása „előrelátható, Oroszországra és az egész emberiség számára is pusztító következményekkel járt”, és emiatt még egy „szívtelen, megalomániás” Putyintól sem

Orbán: Ukrajna támogatásának szükségességét elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések "egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb" a lezáráshoz. Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját. Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása

Vitalij Klicsko belépett az ukrán hadseregbe

Kijev polgármestere belépett az ukrán hadseregbe és elkezdett részt venni a területvédelmi gyakorlatokon az ukrán fővárosban . “Sokan közülünk a hadseregben szolgáltak, és ezeket a képességeket vissza kellett állítani” – mondta a Telegraph-nak adott interjúban Vitalij Klicsko, aki korábban Katonai Világjátékokat is nyert. “Úgy gondolom, hogy egy ilyen képzés elengedhetetlen egy olyan ország felső- és középszintű tisztviselői számára, amely közel nyolc éve háborúban áll” - tette hozzá. Fotó:Instagram KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

„A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen” - Ismét dróntámadás érte Kijevet

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban – jelentették a helyi hatóságok. A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki. Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült. „A terrori

Egy vezető orosz szakértő rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen

Mihail Alekszandrov orosz szakértő egy tévéműsorban rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen, hogy ezzel akadályozzák meg a dél-kaukázusi ország nyugati olajszállítását, valamint hogy így növeljék meg a szénhidrogénárakat - írta az Index . Hozzátette: rakétacsapásokkal kell kiiktatni az összes ellenséges versenytársat az olajpiacon. "Ha most szétbombázzuk az infrastruktúrájukat, nem tudnak eladni olajat a Nyugatnak. Ez jelentősen megnövelné az olajárakat. Meg kell támadni a létesítményeiket és az energiarendszerüket" – fogalmazott Alekszandrov. „Oroszország megszállottja a háborúnak és a terrornak. Ezt a problémát még meg kell oldani. Egy ilyen rezsim egészen addig közvetlen fenyegetést jelent, amíg meg nem buktatják” – idézi Gyenisz Kazanszkij ukrán újságírót az Unian hírügynökség.

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: