Ugrás a fő tartalomra

Magyarország nem szavazta meg az EU ukrán kiképző misszióját

Magyarország egyedüli tagállamként élt a konstruktív tartózkodás lehetőségével az ukrán hadsereg számára indított európai uniós kiképző misszióról szóló szavazásnál, ugyanis a kormány nem támogatja az eszkalációs kockázattal járó javaslatokat - közölte a minisztérium tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A tárcavezető arról számolt be az EU-s külügyminiszteri tanácsülés szünetében, hogy ezt a tartózkodást a közösségi jog lehetővé teszi, így hazánk nem is gátolta meg a missziót, ugyanakkor abban nem vesz részt és nem járul hozzá a működés költségeihez.

"Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba" - fogalmazott.

Majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.

Szijjártó Péter emellett bejelentette, hogy az Európai Békekeret forrásaiból immár hatodik alkalommal újabb 500 millió eurót csoportosít át a közösség az ukrajnai fegyverszállítmányok legalábbis részleges finanszírozására.

"Most Magyarország is még hozzájárult ehhez a forrásbiztosításhoz, de jeleztem, hogy nem tudom garantálni, hogy ez a következő alkalommal is így lesz" - mondta.

Kiemelte, hogy ez a keret több más fontos célra is tartalmaz pénzügyi előirányzatokat, amelyek a délről érkező kihívások kezeléséhez szükségesek, így a kontinens nagy bajba kerülhet, ha ezekre nem jut pénz.

"Arról nem is beszélve, hogy ez közös európai uniós forrás. Magyarország tízmillió eurókkal járul hozzá az Európai Békekeret működéséhez, ehhez képest azt hallgatjuk brüsszeli szereplőktől meg egyes tagállamok vezetőitől is, hogy Magyarország nem tesz eleget Ukrajna segítése érdekében" - húzta alá.

A miniszter sérelmezte, hogy a "béke" szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig "meglehetősen harciasnak" nevezte.

"Az elmúlt időszak eszkalációja egyre inkább felerősíti annak az igényét, hogy minél többen végre a békéről beszéljenek, és az eszkalációs megközelítés helyett végre a béke megközelítése uralkodjon el" - vélekedett.

Hangsúlyozta: szomszédos államként Magyarország álláspontja, hogy minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, ehhez pedig fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat, azok nélkül ugyanis a diplomáciai rendezésnek még a reménye is elveszik.

"Nekünk elsőszámú kötelességünk és feladatunk, hogy biztosítsuk Magyarország, a magyar emberek biztonságát, és el tudjuk kerülni a bevonódást a háborúba" - szögezte le.

Szijjártó Péter elmondta, hogy "sajnos sok szó esett a szankciókról is", ugyanis a jelek szerint "egyes vezetők nem hajlandók tudomást venni a valóságról", miközben pontosan az ellentéte zajlik annak, amit ígértek, ugyanis a büntetőintézkedések nem vezettek a háború gyors lezárásához, az európai gazdaság viszont rendkívül nehéz helyzetbe került.

"Tényleg nem tudom, hogy hol élnek, amikor az Európai Unió szankcióinak sikerességéről beszélnek" - jelentette ki.

Hozzátette: az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadás "döbbenetes terrorcselekmény" volt, ezért világossá kellene tenni, hogy az EU terrortámadásnak tekintene egy szabotázsakciót a Török Áramlat ellen.

Végezetül kitért a tanácskozás másik fő témájára, az európai-kínai kapcsolatokra is, és figyelmeztetett, hogy egyesek a kétoldalú együttműködés aláásására törekszenek, ami az elmúlt évek két "mélyütése" után újabb súlyos gazdasági nehézségeket eredményezne.

"Az Európai Unió nem engedheti meg, hogy hülyének nézzék és ezeket a szálakat is elvágják" - mondta, leszögezve, hogy pragmatikus, racionális, kölcsönös előnyökre irányuló együttműködésre van szükség. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktorból hiányzik a becsület és az őszinteség

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét beszélt Magyarországról, pontosabban Orbán Viktorról, és a fentieken túl úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek-mennek, de az igazság marad” - számolt be a 444.hu. „Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nem csak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz”– mondta Zelenszkij, aki szerint nem kértek semmi különöset Budapesttől, de még azt sem kapták meg, amit másoktól igen. Úgy fogalmazott, nem látták az erőfeszítést arra, hogy véget vessenek a háborúnak. „Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harcmezők nem kerülnének át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba.” Zelenszkij szerint ezzel a törekvéssel áll szemben a magyar kormány. Az ukrán elnök azt mondta, az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, és mindkét nép ugyanúgy értékeli a békét és a szabadságot, a két ország mindig jó szomszédja l

Egy izraeli történészprofesszor szerint Putyin miatt kihalhat az emberiség

A Vlagyimir Putyin által elindított háború még az emberi faj túlélését is veszélyeztetheti – írta esszéjében Juval Noah Harari izraeli történészprofesszor, számos bestseller szerzője. A The Atlantic oldalán publikált írásban Harari felidézte: egyik korábbi munkájában még arról írt, hogy az utóbbi évtizedek viszonylag békés időszaka után a háborús kockázatok kisebbek lehetnek a jövőben. Azzal is érvelt, hogy gazdaságilag és geopolitikai értelemben sem éri már meg háborút indítani - írta az Index . Ezek a tényezők végül azért nem garantálták a békét, mert az „emberi hülyeség” még mindig a világ egyik legfontosabb mozgatórugója, és a világ vezető politikusai is gyakran csinálhatnak „hülyeségeket” – írta most Harari, aki azt is elismerte, hogy teljesen váratlanul érte és megdöbbentette az ukrajnai invázió. Hozzáfűzte: a háború elindítása „előrelátható, Oroszországra és az egész emberiség számára is pusztító következményekkel járt”, és emiatt még egy „szívtelen, megalomániás” Putyintól sem

Orbán: Ukrajna támogatásának szükségességét elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések "egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb" a lezáráshoz. Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját. Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása

„A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen” - Ismét dróntámadás érte Kijevet

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban – jelentették a helyi hatóságok. A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki. Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült. „A terrori

Egy vezető orosz szakértő rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen

Mihail Alekszandrov orosz szakértő egy tévéműsorban rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen, hogy ezzel akadályozzák meg a dél-kaukázusi ország nyugati olajszállítását, valamint hogy így növeljék meg a szénhidrogénárakat - írta az Index . Hozzátette: rakétacsapásokkal kell kiiktatni az összes ellenséges versenytársat az olajpiacon. "Ha most szétbombázzuk az infrastruktúrájukat, nem tudnak eladni olajat a Nyugatnak. Ez jelentősen megnövelné az olajárakat. Meg kell támadni a létesítményeiket és az energiarendszerüket" – fogalmazott Alekszandrov. „Oroszország megszállottja a háborúnak és a terrornak. Ezt a problémát még meg kell oldani. Egy ilyen rezsim egészen addig közvetlen fenyegetést jelent, amíg meg nem buktatják” – idézi Gyenisz Kazanszkij ukrán újságírót az Unian hírügynökség.

Vitalij Klicsko belépett az ukrán hadseregbe

Kijev polgármestere belépett az ukrán hadseregbe és elkezdett részt venni a területvédelmi gyakorlatokon az ukrán fővárosban . “Sokan közülünk a hadseregben szolgáltak, és ezeket a képességeket vissza kellett állítani” – mondta a Telegraph-nak adott interjúban Vitalij Klicsko, aki korábban Katonai Világjátékokat is nyert. “Úgy gondolom, hogy egy ilyen képzés elengedhetetlen egy olyan ország felső- és középszintű tisztviselői számára, amely közel nyolc éve háborúban áll” - tette hozzá. Fotó:Instagram KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: