Ugrás a fő tartalomra

Potápi: Ukrajna úgy várja el a kárpátaljai magyaroktól az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak

Szinte valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola és óvoda újrakezdte működését Kárpátalján, mint ahogy elindul a tanév a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán is, amely ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is – erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszélt a Magyar Nemzetnek. Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek is igyekeznek talpon maradni, a bajba jutott emberek pedig számíthatnak a történelmi egyházak segítségére is.

"Amióta február 24-én kitört az orosz–ukrán háború, sajnos semmi jel nem utal arra, hogy akár Moszkva, akár Kijev törekedne a békére vagy a fegyverszünetre" – jelentette ki a lap megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Potápi Árpád János megerősítette: Magyarország és a magyar nemzet számára legfontosabb a béke. Szavai szerint ez már csak azért is így van, mert a magyar nemzet több országban – így Romániában és Szlovákiában – is határos Ukrajnával. Ráadásul Kárpátalján nagy számban él magyar kisebbség, amelynek tagjai nap mint nap a bőrükön érzik a háború következményeit.

"A háborúnak minden velejárója lecsapódik Kárpátalján, még akkor is, ha az egyetlen volóci rakétatámadástól eltekintve eddig a harci cselekmények elkerülték a térséget" – mondta a politikus.

Potápi Árpád János felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban Magyarország minden létező segítséget megadott az ukrán menekülteknek, most is Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik.

"Mintegy egymillió ember menekült át Magyarországon keresztül, ezek döntő többsége ukrán nemzetiségű, akik a háború borzalmai miatt hagyták el otthonaikat. Így tett a kárpátaljai magyarság egy része is. Sok férfi a besorozás elől menekült át Magyarországra vagy máshová, de számos esetben a családjuk is követte őket. A visszajelzések azonban arra engednek következtetni, hogy az elmenekült magyarok később, amint megszületik a béke, vissza szeretnének térni az otthonukba" – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: rendkívül szomorú, hogy ennyi embernek ideiglenesen el kellett hagynia szülőföldjét, de előzetesen még ennél is rosszabb statisztikai adatokra számítottak.

A politikus örömtelinek nevezte, hogy a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tájékoztatása szerint a 102 magyar tannyelvű iskolából 101-ben elkezdődött a tanítás, és a 117 óvodából 113 működik. Mint kifejtette, az óvodások száma arányai­ban jóval kevesebb, ennek hátterében az húzódhat meg, hogy a kisebb gyermekeket a családok sok esetben inkább otthon nevelik, maguk vigyáznak rájuk.

Potápi Árpád János a menekülthelyzetről elmondta, a segélypontokon óriási munka folyik köszönhetően a kormány, a karitatív szervezetek, az önkormányzatok és a civilek segítségének.

Emellett Magyarország segíti a Kárpátalján levő, több százezer kelet-ukrajnai belső menekültet is a különböző magyar intézményeken, önkormányzatokon és civil szervezeteken keresztül, sőt keletre is viszünk támogatást. Példaként említette, hogy Magyarország újjáépít egy lebombázott iskolát és egy orvosi rendelőt a kijevi régióban. 

"Amit tudunk, megteszünk Ukrajnáért és az ukrán menekültekért, ennek ellenére a kijevi adminisztráció mindennek elmond minket, magyarokat nap mint nap. Ennek az is az oka, hogy a magyar segítségnyújtásról legtöbbször hallgat az ukrán országos média. Folyamatosan ellenségképet gyártanak Magyarországból ahelyett, hogy annyit mondanának: köszönöm. S közben nemhogy visszaállítanák a jelentősen csorbult nemzetiségi, kisebbségi jogokat, hanem tovább kívánják szűkíteni azokat"  – emelte ki Potápi Árpád János. Hozzátette: Ukrajna úgy várja el a nemzetiségi lakosságától az ország megvédését, hogy közben folyamatosan a fejükre koppintanak.

Az államtitkár kitért arra is, hogy Kárpátalján a civil szervezetek és a cégek próbálnak talpon maradni, ­utóbbiak az elmenekültek miatt munkaerőhiánnyal küzdenek.

"Mindenkit arra biztatunk, hogy tartsanak ki a szülőföldjükön, a magyar kormány lehetőségeihez mérten minden támogatást igyekszik megadni, az elmúlt 12 év fejlesztései és szerteágazó támogatáspolitikája pedig megfelelő alapot biztosítanak, hogy együtt sikerrel vegyük ezt az akadályt is. Mindent megteszünk azért, hogy megőrizzük az elmúlt évek eredményeit és a kárpátaljai nemzetrészt"– fűzte hozzá.

A politikus szavai szerint teszik a dolgukat Kárpátalján a történelmi egyházak, a papok és a lelkészek is, mint ahogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is működik. Hamarosan megtartják az intézményben a tanévnyitót, a főiskola várja a hallgatókat.

"Az intézmény ma már nemcsak oktatási és kulturális központ, hanem karitatív bázis is. Egy olyan hely, amelyből a kárpátaljai magyarság erőt meríthet a nehéz helyzetben. Mi pedig folytatjuk a 2015-ben megkezdett szociális programunkat, továbbra is kiegészítjük a papok, tanárok, orvosok és egészségügyi dolgozók fizetését. Biztosítjuk a gyermekétkeztetési támogatást, sőt egy sor óvodába és iskolába óvóhelyeket is építettünk. A kormány sohasem hagyja magára a határon túli magyarokat, így Kárpátalját sem, megteszünk minden tőlünk telhetőt. Nagy segítség ebben, hogy megyei szinten és a helyi önkormányzatokkal jó a kapcsolatunk" – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rakétatámadás ért egy orosz légibázist Moszkva mellett

Feltételezhetően ukrán rakétatámadás érte az oroszországi Engels–2 légibázist – számolt a Twitterre feltöltött videók alapján a német Focus Online. A jelentések szerint két orosz Tu–95-ös vadászrepülő megsérült a robbanásban. A Focus szerint az orosz légierő gépei rendszeresen indítottak innen bombázásokat ukrán városok ellen. Az Engels–2 légibázis Moszkvától 450 kilométerre délkeletre, Szaratov mellett található, tehát nem az ukrán határ közelében - tudatta a Híradó . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

Az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták. Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában. Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz

A zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát

Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke felszólította a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóit, hogy ne írjanak alá semmit az oroszokkal és a Roszatom orosz vállalattal.  Kijelentette, hogy Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát, és együttműködik az oroszokkal. Szavai szerint Csernyicsuk - akit az oroszok szerdán kineveztek az erőmű igazgatójának - ahelyett, hogy minden erőfeszítést megtett volna az erőmű mielőbbi felszabadítása érdekében, "úgy döntött, hogy segít az orosz támadóknak legalizálni a nukleáris létesítmény jogellenes megszállását, és más atomtudósokat is erre buzdít". Kotyin közölte, hogy Csernyicsukot menesztették az Enerhoatomtól, és "előbb-utóbb mindenért felelni fog a törvény és az emberek előtt". Az Enerhoatom elnöke felszólította az erőmű dolgozóit, hogy "ne tegyenek olyan helyrehozhatatlan lépéseket, amelyekkel áthúzzák egész korábbi életútjukat, semmissé teszik mind

Zelenszkij az orosz olaj árplafonjáról: komolytalan és kényelmes döntés a terrorista állam költségvetése szempontjából

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását - közölte az Európai Bizottság szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig elutasította a döntést. A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül. Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte,

Az EU pénzügyminiszterei nem járultak hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajnának

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) nem járult hozzá, hogy az EU 18 milliárd eurót biztosítson Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére, de jóváhagyták az uniós költségvetési rendelet módosítását, amelynek alapján az Európai Bizottság lépéseket tehet Ukrajna pénzügyi támogatása érdekében - tájékoztatott a tagállamokat tömörítő Tanács kedden. Az uniós költségvetési rendelet módosítása hozzájárul az Ukrajnának nyújtani szánt pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomag létrehozásához, azonban ez csak az egyike annak a három intézkedésnek, amelyek célja, hogy az EU strukturális megoldást biztosítson Ukrajna 2023-as támogatására. A rendelet elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozására az úgynevezett diverzifikált finanszírozási stratégia keretében kerüljön sor - tették hozzá. A pénzügyminiszterek tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság által javasolt támogatási csomag többi elemét, köztük a többéves u

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: