Ugrás a fő tartalomra

Vlagyimir Putyin eddig csak veszített Ukrajnában

Milyen geopolitikai átrendeződést hozhat az Ukrajna ellen indított orosz agresszió, hogyan hathat Vlagyimir Putyin sorsára, hogy a háború enyhén szólva nem az orosz elnök tervei szerint alakul? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a CEU-n egy péntek esti pódiumbeszélgetésen - számolt be a Szabad Európa.

„Geopolitikai kilátások és átrendeződések a háború nyomán” – címmel rendeztek pódiumbeszélgetést péntek este a CEU Határtalan Tudás című rendezvénysorozata keretében. Hogy hat a háború Oroszország nagyhatalmi státuszára? – ezt a kérdést tette fel előadása elején Rácz András védelempolitikai szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa, aki szerint a válaszokhoz először is az ország hagyományos harcászati képességeit kell megvizsgálni.

A Szovjetunió egyértelműen egy globális nagyhatalom volt, többrétegű szövetségi rendszerrel, egy irtózatos méretű hagyományos hadsereggel (3,6 milliós aktív állománnyal, 4 millió tartalékossal) és egy globális katonai hálózattal. A Szovjetuniónak ráadásul volt egy egységes ideológiája is.

​Oroszországnak megmaradt a nukleáris ütőereje és az ENSZ BT-tagsága, de csak 143 millió állampolgára van (katasztrofális demográfiai folyamatokkal), a kiterjedt szövetségi rendszeréből viszont semmi nem maradt. A hagyományos hadserege továbbra is jelentős (kicsit több mint egy millió fő papíron), de az erőkivetítési képessége eltűnt, vagyis nem tud hadműveleteket végrehajtani globálisan, legfeljebb néhány könnyű katonai egységgel. (Wagner csoport) Ugyanakkor a világ egyik legnagyobb olaj exportőre, ez globális hatalmi képesség.

Az ukrán háború ezt a hagyományos haderőt azonban erősen erodálja. A veszteségek megbecsülésekor viszont figyelembe kell venni, hogy háború előtti állapotról könnyű volt adatokat szerezni, de annál nehezebb a háborús veszteségeket feltárni megbízhatóan. Ebben a közösségi média viszont sokat segít, rengeteg vizuális tartalom keletkezik a front mindkét oldalán, ezeket sokan elemzik. Azonban a vizuális információkból nyert adat csak az alsó küszöböt jelenti a veszteségek tekintetében, hiszen van, aki például nyom nélkül tűnik el – magyarázta Rácz András.

Bár a haderő hivatalos létszáma 1,15 millió, ez valójában sosem volt ennyi, egyszerűen nem sikerült a státuszokat feltölteni, így a valóságban 800-850 ezer fős hadserege lehet Oroszországnak, de ebből is 260 ezer ember sorállományú. „Valójában az oroszok – a mondással ellentétben – egyáltalán nincsenek olyan sokan” – fogalmazott Rácz András. Az Ukrajnába rendelt szárazföldi haderő létszáma 280 ezer fő mindössze.

Ehhez képest a vizuálisan megerősített információk igazolják a legkevesebb 60 ezer halottat, ez ukrán hivatalos közlés szerint 64 ezer, vagyis majdnem ugyanennyi. Ebből legalább 1300 tiszt vagy főtiszt. Ezek elképesztő magas számok a szakértő szerint, mert ez a sebesültekkel együtt azt jelenti (ők nagyjából háromszor annyian lehetnek, mint a halottak), hogy a kezdetben bevethető haderő majdnem száz százaléka elveszett. Vagyis akik most harcolnak Ukrajnában, azok már mások mint az eredeti kontingens.

A haditechnikai veszteségek szintén katasztrofálisak orosz szempontból: az összes harckocsija legalább 40 százalékát elveszítette már az ukrán fronton Oroszország. Kérdés, ez pótolható-e a szankciók miatt. Herszonnál például már T-62-es harckocsikat vetnek már be, ezeket 1962-ben állították hadrendbe. A teljes bevethető haderő tíz százaléka meghalt Ukrajnában. A tiszti veszteségek különösen érzékenyek, hiszen ezt nagyon hosszú idő pótolni. Ezért elengedhetetlen szükség volt a mozgósításra. Rácz András végkövetkeztetése szerint a hagyományos hadsereg kiesik a nagyhatalmiság követelményei közül Oroszország esetében, a megmaradt hadsereg már csak a határok védelmére elég.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ukrajna hozzálátott a nyelvtörvény módosításának előkészítéséhez

Bedő Dávid, a Momentum képviselője egyhetes ukrajnai úton vett részt, a tapasztalatairól pedig a Magyar Narancsnak számolt be. A politikus szerint a magyar kormány a háború kirobbanása óta nem áll teljes mellszélességgel Ukrajna mellé, ezért is érezték erkölcsi kötelességüknek a támogatást - írta az Index .  A küldöttség az ukrajnai útja során találkozott ukrán kormány Európa Tanács-beli képviselőjével, kijevi parlamenti képviselőcsoportokkal, a kisebbségi ombudsmannal, valamint a beregszászi polgármesterrel is. Bedő Dávid szerint a magyar nyelv oktatását is korlátozó nyelvtörvényt, illetve a munkácsi várból eltávolított turulszobor esetét is érintették.  "A kisebbségi ügyekért felelős ombudsman biztosított minket arról, hogy a legfőbb prioritások között kezeli a nyelvtörvény ügyét, de a többi partnerünk is foglalkozik a kérdéssel. A tárgyalásokon azt a visszajelzést kaptuk a kormány, illetve a parlament képviselőitől, hogy bő egy éven belül módosítani fogják a nyelvtörvényt, am

Sztefanisina: Ukrajna megtudja oldani a magyar kisebbség nyelvhasználati ügyét

A Kyiv Independent Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olga Sztefanisinával készített interjút, melyet a Mandiner szemlézett.  A politikus elmondta: az, hogy Ukrajnának ilyen gyorsan tagjelölti státuszt adtak, az elsősorban az Európai Unió érdeke volt, így akartak ugyanis jelezni, hogy igenis fontos szereplők a nagyhatalmak játszmájában. Sztefanisina szerint Ukrajna „vonzó partner” az EU számára nehézipara és mezőgazdasága miatt.  A lapban külön bekezdést szentelnek a magyar-ukrán kapcsolatoknak, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetére kihegyezve. Az EU irányába tett ukrán vállalások közé tartozik a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is, azonban ezen vállalásokban nagyon kevés konkrétum szerepel. A lap szerint Orbán Viktor „langymeleg” hozzáállást tanúsított Oroszország és Vlagyimir Putyin irányába, emellett megemlítik a nemzetközi hírnevet befutó nagy-magyarországos sálat is.  Olga Sztefanisina elmo

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Baloga: az ukránoknak a Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni

Viktor Baloga szerint „Nagy-Magyarország összes szimbólumával és szellemiségével végképp le kell számolni” - írta a Mandiner . Orbán Viktor magyar miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálja késztette megszólalásra az ukrán politikust. „Egyértelmű, hogy a magyar fasiszták nem kapták meg a magukét a második világháború alatt, ha azt hiszik, hogy más országok területeinek elfoglalásával hatalmas állammá válhatnak. Mindenesetre jó, hogy felfedte a térképet, így könnyebb lesz nekünk, ukránoknak Nagy-Magyarország összes szimbólumával, szellemiségével végképp leszámolni” – fogalmazott az ukrán politikus. „Orbán Viktornak jól fog még jönni a sál, ha végképp megőrül és úgy dönt, hogy elfoglalja Ukrajna egy részét, lesz majd mivel törölgesse a pofáját” - írta Baloga. Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

Szijjártó: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, nem járulunk hozzá a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívásához

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában. A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt. "Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá" - szögezte le. Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta

Novák Katalin: a kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni

Legyen béke! Legyen békés jövő a magyaroknak is Kárpátalján! - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a beregszászi járási Csepében, ahol vasárnap ünnepélyesen átadták a Tulipán Tanoda épületét, ahol a gyerekek ápolhatják a népi hagyományokat, népzenei és néptáncoktatásban részesülhetnek. Novák Katalin kifejtette, hogy "azért kell ez a hely, hogy megtanulják a legkisebbek is közös kultúránknak a kincseit, hogy aztán ők is tovább tudják majd adni a gyerekeiknek". A köztársasági elnök aláhúzta, hogy az Ukrajnában dúló háború ellenére, amikor az intézmények általában bezárnak, Kárpátalján ennek az ellenkezője történik. A kárpátaljai magyarok tudják, mit jelent túlélni, mit jelent küzdeni, de "nem csak túlélni kell - élni kell" - mondta Novák Katalin. "Ez az intézmény a bizonyítéka annak, hogy van, hogy lesz magyar jövő itt, Kárpátalján is" - fogalmazott az államfő, hozzáfűzve, hogy ehhez most és a jövőben is számíthatnak Magyarország támogatására az o