Ugrás a fő tartalomra

Zelenszkij: az ukrán zászló ismét lobogni fog a Krím félszigeten

Az egység, a szolidaritás és a támogatás erős üzenetét küldjük Ukrajnának az orosz agresszió közepette - mondta Gordan Jandrokovic horvát házelnök kedden. a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának megnyitóján Zágrábban.

Hozzátette: a nemzetközi közösség, az Európai Unió és a NATO az orosz támadás után egységesen és szolidárisan "válaszolt Putyin civilizációellenes lépésére".

Jandrokovic kiemelte: "az orosz agresszió folytatása új lendületet adott ennek a platformnak (...) a végső cél egyértelmű, hogy Oroszország hagyja el azt a területet, amely nem tartozik hozzá".

Ruszlan Sztefancsuk ukrán házelnök nyitóbeszédében elmondta: meg van győződve arról, hogy keddi találkozó "termékeny és eredményes lesz", továbbá köszönetet mondott Horvátországnak, hogy közreműködött az összejövetel megszervezésében, amelyet az "Ukrajna elleni napi agresszív támadások" miatt nem lehetett Kijevben megtartani.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezését széles körben elfogadták, és földrajzilag is terjed - mondta Sztefancsuk, hozzátéve: "célunk egyértelmű, a Krím félsziget visszacsatolása Ukrajnához".

Andrej Plenkovic horvát kormányfő kijelentette: Ukrajna mellett kiállni "erkölcsileg, jogilag és civilizációs értelemben is helyes cselekedet".

Örömének adott hangot, hogy a világ nem ismételte meg a 30 évvel ezelőtti hibákat, amikor "Horvátországgal szemben nem volt általános a szolidaritás". A miniszterelnök a 1991-1995-ös délszláv háborúra utalt. "A mostani szolidaritás példa nélküli" - fogalmazott.

Hozzátette: "az összejövetel az erőteljes támogatás üzenete, amely a nemzetközi jogra és globális irányítás alapelveire épül, és amely mögött az egész demokratikus világ áll".

Zelenszkij videokapcsolaton keresztül beszélt a parlamenti küldöttségekhez. Mint hangsúlyozta: az ukrán zászló ismét lobogni fog a Krím félszigeten, és az ideiglenesen megszállt területen véget vet az "etnikai és vallási üldözésnek".

Az ukrán elnök megismételte korábbi kijelentését, hogy országának katonai és pénzügyi támogatásra van szüksége az orosz agresszor elleni harcban, Oroszországot pedig további szankciókkal kell sújtani.

A Krími Platform alapító csúcstalálkozóját 2021 augusztusában tartották Kijevben, válaszul a Krím annexiójára és más biztonsági kihívásokra. A csúcsot idén augusztusban virtuálisan szervezték meg, szintén államfők és kormányfők részvételével.

A zágrábi találkozó parlamentáris dimenziót adott a rendezvénynek, amelyen 42 küldöttség és 32 házelnök vesz részt, köztük Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnök. Négy ország: Franciaország, Magyarország, Japán és Kanada videokapcsolaton keresztül szólal fel. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktorból hiányzik a becsület és az őszinteség

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét beszélt Magyarországról, pontosabban Orbán Viktorról, és a fentieken túl úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek-mennek, de az igazság marad” - számolt be a 444.hu. „Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nem csak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz”– mondta Zelenszkij, aki szerint nem kértek semmi különöset Budapesttől, de még azt sem kapták meg, amit másoktól igen. Úgy fogalmazott, nem látták az erőfeszítést arra, hogy véget vessenek a háborúnak. „Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harcmezők nem kerülnének át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba.” Zelenszkij szerint ezzel a törekvéssel áll szemben a magyar kormány. Az ukrán elnök azt mondta, az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, és mindkét nép ugyanúgy értékeli a békét és a szabadságot, a két ország mindig jó szomszédja l

Egy izraeli történészprofesszor szerint Putyin miatt kihalhat az emberiség

A Vlagyimir Putyin által elindított háború még az emberi faj túlélését is veszélyeztetheti – írta esszéjében Juval Noah Harari izraeli történészprofesszor, számos bestseller szerzője. A The Atlantic oldalán publikált írásban Harari felidézte: egyik korábbi munkájában még arról írt, hogy az utóbbi évtizedek viszonylag békés időszaka után a háborús kockázatok kisebbek lehetnek a jövőben. Azzal is érvelt, hogy gazdaságilag és geopolitikai értelemben sem éri már meg háborút indítani - írta az Index . Ezek a tényezők végül azért nem garantálták a békét, mert az „emberi hülyeség” még mindig a világ egyik legfontosabb mozgatórugója, és a világ vezető politikusai is gyakran csinálhatnak „hülyeségeket” – írta most Harari, aki azt is elismerte, hogy teljesen váratlanul érte és megdöbbentette az ukrajnai invázió. Hozzáfűzte: a háború elindítása „előrelátható, Oroszországra és az egész emberiség számára is pusztító következményekkel járt”, és emiatt még egy „szívtelen, megalomániás” Putyintól sem

Orbán: Ukrajna támogatásának szükségességét elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések "egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb" a lezáráshoz. Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját. Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása

„A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen” - Ismét dróntámadás érte Kijevet

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban – jelentették a helyi hatóságok. A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki. Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült. „A terrori

Egy vezető orosz szakértő rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen

Mihail Alekszandrov orosz szakértő egy tévéműsorban rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen, hogy ezzel akadályozzák meg a dél-kaukázusi ország nyugati olajszállítását, valamint hogy így növeljék meg a szénhidrogénárakat - írta az Index . Hozzátette: rakétacsapásokkal kell kiiktatni az összes ellenséges versenytársat az olajpiacon. "Ha most szétbombázzuk az infrastruktúrájukat, nem tudnak eladni olajat a Nyugatnak. Ez jelentősen megnövelné az olajárakat. Meg kell támadni a létesítményeiket és az energiarendszerüket" – fogalmazott Alekszandrov. „Oroszország megszállottja a háborúnak és a terrornak. Ezt a problémát még meg kell oldani. Egy ilyen rezsim egészen addig közvetlen fenyegetést jelent, amíg meg nem buktatják” – idézi Gyenisz Kazanszkij ukrán újságírót az Unian hírügynökség.

Vitalij Klicsko belépett az ukrán hadseregbe

Kijev polgármestere belépett az ukrán hadseregbe és elkezdett részt venni a területvédelmi gyakorlatokon az ukrán fővárosban . “Sokan közülünk a hadseregben szolgáltak, és ezeket a képességeket vissza kellett állítani” – mondta a Telegraph-nak adott interjúban Vitalij Klicsko, aki korábban Katonai Világjátékokat is nyert. “Úgy gondolom, hogy egy ilyen képzés elengedhetetlen egy olyan ország felső- és középszintű tisztviselői számára, amely közel nyolc éve háborúban áll” - tette hozzá. Fotó:Instagram KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: