Ugrás a fő tartalomra

Mire számíthatnak a külföldről „késve” hazatérők Ukrajnában?

Milyen büntetésre számíthat az a hadköteles ukrán állampolgár, ha nem tért vissza időben külföldről?

A kérdés napjainkban egyre aktuálisabbá válik. Egyfelől, mert azok közül, akik a háború elől ez év elején külföldre menekültek, sokan máig nem tudnak vagy nem akarnak hazatérni, másfelől a kiutazásra vonatkozó szabályoknak a közelmúltban elfogadott módosítása miatt, amely a katonaköteles férfiak számára is lehetővé tette, hogy rokkant, rászoruló közeli hozzátartozójukat elkísérjék külföldi gyógykezelésre. Azok a katonaköteles férfiak is érintettek lehetnek, akik a háború kirobbanása után speciális engedéllyel utaztak külföldi kiküldetésbe, de nem akarnak hazatérni, vagy elmulasztották a hazatérés határidejét.

A válasz a kérdésre – s minden egyéb fel nem sorolt, de témánkhoz kapcsolódó esetre – meglepően egyszerű és egyértelmű: jelenleg önmagában a külföldön maradás, a „késve” hazatérés nem jár semmilyen felelősségre vonással, sem adminisztratívval, sem bűnügyivel, még csak pénzügyi következményei sincsenek. A jogszabályok pillanatnyilag csak a törvénytelen határátlépést rendelik büntetni, vagyis aki kiutazáskor törvényesen, szabályosan lépte át a határt, de késve vagy egyáltalán nem tért haza, nem vonható felelősségre. (Más kérdés, milyen következtetésre jut a történteket illetően saját hatáskörén belül a Területi Létszámfeltöltési és Szociális Támogatási Központ vagy más hatóság, amely megadta a hozzájárulást a katonaköteles személynek a kiutazáshoz.)

Jelen pillanatban nem büntetik a törvények a „késve” hazatérő vagy kint maradt katonaköteles férfiakat. Például a Legfelsőbb Tanácsban szeptemberben benyújtották a 8029. számú törvényjavaslatot Az ukrán polgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába történő belépésének rendjéről szóló törvény módosításáról. A tervezet egyebek mellett kimondja, hogy azoknak az ukrán polgároknak, akik nem a 2. cikkely negyedik részében meghatározott feltételek szerint hagyták el Ukrajnát a hadiállapot idején (vagyis nem egy bizonyos összeg banki letétbe helyezésével, és nem rendelkeznek olyan okmányokkal, amelyek igazolnák esetükben a katonai szolgálatra való behívás elhalasztását a mozgósítás során), az Ukrajnába történő belépéskor önkéntesen át kellene utalniuk egy speciális, az Ukrán Fegyveres Erők támogatására gyűjtő számlára a hadiállapot ideje alatt külföldön töltött minden hónap után a munkaképes polgárok (az Ukrajnába történő belépés napján érvényes) létminimumának tízszeresével egyenlő összeget. Ez az összeg jelenleg 26 000 hrivnya lenne havonta. Az önkéntes hozzájárulás fél év nem szankcionált külföldön tartózkodás esetén 156 000 hrivnyát tenne ki.

Jelenleg ennek a törvénytervezetnek a sorsa kétséges, mivel ugyancsak előírná, hogy a katonaköteles férfiak bizonyos, a hadsereg javára átutalandó havi juttatás fejében távozhatnának az országból hadiállapot idején. Ez viszont pillanatnyilag ellenkezik a hadkötelességgel kapcsolatos többségi állásponttal.

Ugyanakkor amilyen könnyen előfordulhat, hogy ezt a jogszabályt bizonyos módosításokkal mégiscsak elfogadja a parlament, ugyanúgy az is megtörténhet, hogy a közeljövőben adminisztratív vagy büntetőjogi felelősségre vonásról döntsenek a honatyák a késve hazatérők vagy külföldön maradottak vonatkozásában.

Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben mégiscsak bevezetnék a felelősségre vonás valamilyen formáját az általunk tárgyalt esetekben, kikre alkalmaznák azt a hatóságok? Mivel visszamenőleges hatályú törvényeket elfogadni nem éppen európai eljárás, az új jogszabály nem vonatkozna azokra, akik még a felelősségre vonás bevezetése előtt, törvényesen hagyták el az országot annak tudatában, hogy a külföldi tartózkodás önmagában nem jogsértés. Valójában azonban nincs rá garancia, hogy a „fizetett visszatérést” vagy bírságot, netán egyéb törvénybe foglalható büntetést nem kezdenek el automatikusan alkalmazni minden határidőt túllépővel, hivatalos engedély nélkül külföldön tartózkodó katonaköteles férfival szemben, függetlenül attól, hogy a jogszabály módosítása előtt vagy azután hagyta el az országot. Jogászok körében népszerű példa erre a megközelítésre a külföldi rendszámú autók behozatalának esete, amikor nem számított, hogy a járművet tulajdonosa az ukrajnai szabályozás változása előtt vagy utána hozta be az országba. Egy bizonyos átmeneti időszakot követően minden érintett járműtulajdonost megbírságoltak, aki nem regisztrálta személygépkocsiját Ukrajnában. (Kárpátalja)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rakétatámadás ért egy orosz légibázist Moszkva mellett

Feltételezhetően ukrán rakétatámadás érte az oroszországi Engels–2 légibázist – számolt a Twitterre feltöltött videók alapján a német Focus Online. A jelentések szerint két orosz Tu–95-ös vadászrepülő megsérült a robbanásban. A Focus szerint az orosz légierő gépei rendszeresen indítottak innen bombázásokat ukrán városok ellen. Az Engels–2 légibázis Moszkvától 450 kilométerre délkeletre, Szaratov mellett található, tehát nem az ukrán határ közelében - tudatta a Híradó . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

A zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát

Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke felszólította a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóit, hogy ne írjanak alá semmit az oroszokkal és a Roszatom orosz vállalattal.  Kijelentette, hogy Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát, és együttműködik az oroszokkal. Szavai szerint Csernyicsuk - akit az oroszok szerdán kineveztek az erőmű igazgatójának - ahelyett, hogy minden erőfeszítést megtett volna az erőmű mielőbbi felszabadítása érdekében, "úgy döntött, hogy segít az orosz támadóknak legalizálni a nukleáris létesítmény jogellenes megszállását, és más atomtudósokat is erre buzdít". Kotyin közölte, hogy Csernyicsukot menesztették az Enerhoatomtól, és "előbb-utóbb mindenért felelni fog a törvény és az emberek előtt". Az Enerhoatom elnöke felszólította az erőmű dolgozóit, hogy "ne tegyenek olyan helyrehozhatatlan lépéseket, amelyekkel áthúzzák egész korábbi életútjukat, semmissé teszik mind

Zelenszkij az orosz olaj árplafonjáról: komolytalan és kényelmes döntés a terrorista állam költségvetése szempontjából

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását - közölte az Európai Bizottság szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig elutasította a döntést. A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül. Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte,

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Sztefanisina: Ukrajna megtudja oldani a magyar kisebbség nyelvhasználati ügyét

A Kyiv Independent Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olga Sztefanisinával készített interjút, melyet a Mandiner szemlézett.  A politikus elmondta: az, hogy Ukrajnának ilyen gyorsan tagjelölti státuszt adtak, az elsősorban az Európai Unió érdeke volt, így akartak ugyanis jelezni, hogy igenis fontos szereplők a nagyhatalmak játszmájában. Sztefanisina szerint Ukrajna „vonzó partner” az EU számára nehézipara és mezőgazdasága miatt.  A lapban külön bekezdést szentelnek a magyar-ukrán kapcsolatoknak, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetére kihegyezve. Az EU irányába tett ukrán vállalások közé tartozik a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is, azonban ezen vállalásokban nagyon kevés konkrétum szerepel. A lap szerint Orbán Viktor „langymeleg” hozzáállást tanúsított Oroszország és Vlagyimir Putyin irányába, emellett megemlítik a nemzetközi hírnevet befutó nagy-magyarországos sálat is.  Olga Sztefanisina elmo

Az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták. Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában. Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz