Milyen büntetésre számíthat az a hadköteles ukrán állampolgár, ha nem tért vissza időben külföldről?
A kérdés napjainkban egyre aktuálisabbá válik. Egyfelől, mert azok közül, akik a háború elől ez év elején külföldre menekültek, sokan máig nem tudnak vagy nem akarnak hazatérni, másfelől a kiutazásra vonatkozó szabályoknak a közelmúltban elfogadott módosítása miatt, amely a katonaköteles férfiak számára is lehetővé tette, hogy rokkant, rászoruló közeli hozzátartozójukat elkísérjék külföldi gyógykezelésre. Azok a katonaköteles férfiak is érintettek lehetnek, akik a háború kirobbanása után speciális engedéllyel utaztak külföldi kiküldetésbe, de nem akarnak hazatérni, vagy elmulasztották a hazatérés határidejét.
A válasz a kérdésre – s minden egyéb fel nem sorolt, de témánkhoz kapcsolódó esetre – meglepően egyszerű és egyértelmű: jelenleg önmagában a külföldön maradás, a „késve” hazatérés nem jár semmilyen felelősségre vonással, sem adminisztratívval, sem bűnügyivel, még csak pénzügyi következményei sincsenek. A jogszabályok pillanatnyilag csak a törvénytelen határátlépést rendelik büntetni, vagyis aki kiutazáskor törvényesen, szabályosan lépte át a határt, de késve vagy egyáltalán nem tért haza, nem vonható felelősségre. (Más kérdés, milyen következtetésre jut a történteket illetően saját hatáskörén belül a Területi Létszámfeltöltési és Szociális Támogatási Központ vagy más hatóság, amely megadta a hozzájárulást a katonaköteles személynek a kiutazáshoz.)
Jelen pillanatban nem büntetik a törvények a „késve” hazatérő vagy kint maradt katonaköteles férfiakat. Például a Legfelsőbb Tanácsban szeptemberben benyújtották a 8029. számú törvényjavaslatot Az ukrán polgárok Ukrajnából való kiutazásának és Ukrajnába történő belépésének rendjéről szóló törvény módosításáról. A tervezet egyebek mellett kimondja, hogy azoknak az ukrán polgároknak, akik nem a 2. cikkely negyedik részében meghatározott feltételek szerint hagyták el Ukrajnát a hadiállapot idején (vagyis nem egy bizonyos összeg banki letétbe helyezésével, és nem rendelkeznek olyan okmányokkal, amelyek igazolnák esetükben a katonai szolgálatra való behívás elhalasztását a mozgósítás során), az Ukrajnába történő belépéskor önkéntesen át kellene utalniuk egy speciális, az Ukrán Fegyveres Erők támogatására gyűjtő számlára a hadiállapot ideje alatt külföldön töltött minden hónap után a munkaképes polgárok (az Ukrajnába történő belépés napján érvényes) létminimumának tízszeresével egyenlő összeget. Ez az összeg jelenleg 26 000 hrivnya lenne havonta. Az önkéntes hozzájárulás fél év nem szankcionált külföldön tartózkodás esetén 156 000 hrivnyát tenne ki.
Jelenleg ennek a törvénytervezetnek a sorsa kétséges, mivel ugyancsak előírná, hogy a katonaköteles férfiak bizonyos, a hadsereg javára átutalandó havi juttatás fejében távozhatnának az országból hadiállapot idején. Ez viszont pillanatnyilag ellenkezik a hadkötelességgel kapcsolatos többségi állásponttal.
Ugyanakkor amilyen könnyen előfordulhat, hogy ezt a jogszabályt bizonyos módosításokkal mégiscsak elfogadja a parlament, ugyanúgy az is megtörténhet, hogy a közeljövőben adminisztratív vagy büntetőjogi felelősségre vonásról döntsenek a honatyák a késve hazatérők vagy külföldön maradottak vonatkozásában.
Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben mégiscsak bevezetnék a felelősségre vonás valamilyen formáját az általunk tárgyalt esetekben, kikre alkalmaznák azt a hatóságok? Mivel visszamenőleges hatályú törvényeket elfogadni nem éppen európai eljárás, az új jogszabály nem vonatkozna azokra, akik még a felelősségre vonás bevezetése előtt, törvényesen hagyták el az országot annak tudatában, hogy a külföldi tartózkodás önmagában nem jogsértés. Valójában azonban nincs rá garancia, hogy a „fizetett visszatérést” vagy bírságot, netán egyéb törvénybe foglalható büntetést nem kezdenek el automatikusan alkalmazni minden határidőt túllépővel, hivatalos engedély nélkül külföldön tartózkodó katonaköteles férfival szemben, függetlenül attól, hogy a jogszabály módosítása előtt vagy azután hagyta el az országot. Jogászok körében népszerű példa erre a megközelítésre a külföldi rendszámú autók behozatalának esete, amikor nem számított, hogy a járművet tulajdonosa az ukrajnai szabályozás változása előtt vagy utána hozta be az országba. Egy bizonyos átmeneti időszakot követően minden érintett járműtulajdonost megbírságoltak, aki nem regisztrálta személygépkocsiját Ukrajnában. (Kárpátalja)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: