Ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban - mondta a miniszterelnök hangsúlyozva: stratégiai kérdés Magyarország számára, hogy mielőbb béke legyen a szomszédunkban.
A háború emberéleteket követel, és gazdasági hatásai is vannak - mutatott rá a kormányfő.
A miniszterelnök fontosnak ítélte, hogy ne váljon a mindennapi tapasztalat részéve az, ami három napja Lengyelországban történt, ahol emberéleteket követelt a rakétabecsapódás.
Úgy fogalmazott: nem hálás szerep Európában egyedüliként beszélni a tűzszünet és a béketárgyalás fontosságáról, de Magyarországnak ez a stratégiai érdeke, amiért minden konfliktus - időnként megalázó kommentárokat is - érdemes elviselni.
Emlékeztetett: már a krími konfliktus is háborúvá terebélyesedhetett volna 2014-ben, ám akkor még lokális maradt, köszönhetően annak, hogy a német-francia tengely képes volt rendezni a kérdést. De akik most a lokalizálásban voltak érdekeltek - köztük Magyarország is -, nem voltak elég erősek.
Kijelentette: minél később lesz béke, annál nagyobb lesz a béke ára.
Felidézte, hogy a szankciók bevezetésekor a terv azt volt, hogy "ásunk egy gödröt, amibe az oroszok beleesnek", és ez aláássa a hadviselő képességüket.
De a helyzet sosem volt olyan eszkalált, mint most, mindez a háború elhúzódásához vezetett, ezért Magyarország bizalmatlan a szankciókkal szemben - folytatta a miniszterelnök.
Kijelentette: a rosszul megtervezett szankciók felülvizsgálatot igényelnek, át kell gondolni, azok közül melyiket kell folytatni, melyiket feladni.
Szólt arról is, nem biztos, hogy azok a háború haszonélvezői, akik a kirobbantói voltak. A haszonélvezők között említette Amerikát és Kínát.
"Azért vagyunk vesztesek, mert nincs európai vezetés" - közölte. Nem lehet tudni, kik a meghatározó szereplők és erők, és így a kontinens nem tudja az érdekeit érvényesíteni - magyarázta.
Szerinte Európa minden egyes nappal gyengébb lesz, az amerikaiak egyre többet nyernek, a kínaiak erősödnek.
Elmondta, Magyarországnak ebben a helyzetben kell megtalálnia saját "külpolitikai ösvényét". Szerinte a világ blokkosodásával kell számolni, ami a történelmi tapasztalatok alapján mindig csak rosszat hozott Magyarországnak, ezért nem is érdeke.
Orbán Viktor számba vette az ország erősségeit, amihez szerinte pontos önismeret kell. Ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy Magyarország ne vegye át az európai posztnemzeti megközelítést, maradjon nemzeti keretek között, érdekeit ezen az alapon vezesse le, mert ezen keretek "szívünknek kedvesek" és ez az, amit ismernek az emberek is.
Magyarország első erősségeként említette azt, hogy "a magyar a bajban összefog", ezt mutatták az elmúlt évek válságai, a pénzügyi, migráns- és a koronavírus-járvány okozta válság. Baj idején is ki lehet javítani a rosszul működő rendszereket - mondta, példaként az energiapolitikát hozva, amelyben jelentős változásokat fognak végrehajtani.
Második erősségként beszélt arról, hogy a nemzeti érdeket tekinti az ország az elsőnek. Kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze.
Szerinte "Magyarországnak egyetlen fillért sem ér meg, hogy segít", Magyarország azért segít az ukránoknak, mert bajban vannak.
Orbán Viktor elmondta, Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében. Azt javasolta, az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.
Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében - részletezte.
A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, bár az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből.
Véleménye szerint ha Magyarország megengedi a közös hitelfelvételt, akkor az EU visszavonhatatlanul hitelközösséggé alakul át.
Ugyancsak erősségként említette azt, hogy Magyarország realista, valamint azt, hogy a magyar mindenben lehetőséget lát, ez utóbbit magyar leleményként írta le.
Orbán Viktor azt mondta, hatalmas optimizmussal tekint az ország előtt álló bajokra, vissza nem térő lehetőséget lát benne, szerinte a válságot lehetőségnek kell tekinteni.
Közölte, ha jól manővereznek a válságban, a versenyranglistákon előrébb kerülhet az ország, ezért nem hajlandóak arra, hogy feladják az orosz kapcsolatokat.
Szorosabb együttműködést javasolt kialakítani a szomszéd országokkal. Válságos pillanatban lehet, hogy jobban lehet javítani ezeken a kapcsolatokon is - érvelt.
A miniszterelnök az uniós forrásokról szólva közölte: a Covid-válság miatt létrehozott újjáépítési alap nem az egyes országok befizetéseiből áll össze, hanem egy közösen felvett hitel, amelynek szétosztásáról előre megállapodtak a tagállamok. Vagyis ezt a pénzt "oda kell adni", legfeljebb halasztani lehet azt - fogalmazott. Azonban az unió Magyarországgal egyedüliként még a megállapodást sem írta alá - mondta, hozzátéve: erre a napokban sor kerülhet.
A 2021-27-es uniós költségvetési támogatásról szólva azt mondta: itt megállapodás előtt áll az ország, de ha alá is írja azt, nem tudható biztosan, fizetnek-e vagy sem, mit függesztenek fel. A forrás nettó összege évente 800 milliárd forintnak felel meg, miközben a magyar GDP 62 ezermilliárd forint - mutatott rá az összeg nemzetgazdasági súlyára. (MTI/Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: