Ugrás a fő tartalomra

Uniós biztos: létfontosságú az Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi eszköz elfogadása

Létfontosságú, hogy az Ukrajnának nyújtandó mintegy 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot minél hamarább elfogadják az uniós tagállamok, ez nemcsak Ukrajna megsegítése, hanem az egész EU hitelessége szempontjából szükségszerű - jelentette ki Virginijus Sinkevicius uniós biztos szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén.

A biztos az Ukrajna hosszútávú finanszírozásról szóló parlamenti vitában elmondta: Oroszország a háború kezdete óta akkora károkat okozott Ukrajnában, hogy május végére az újjáépítés és a helyreállítás becsült költsége 349 milliárd dollárra rúgott.

Felhívta a figyelmet: az ukrajnai pénzügyi szükségletek 2023-ban is akutak lesznek. Az EU és tagállamai eddig összesen csaknem 20 milliárd eurót mozgósítottak 2022-ben a katonai támogatás mellett. Szerdán további 2,5 milliárd euró rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósítottunk, a háború kezdete óta ezek összege mintegy 6,7 milliárd euró - tette hozzá.

Mint mondta decemberben további 500 millió eurót folyósít az EU Kijevnek, amint a hatóságok bizonyítják, hogy teljesítették a támogatáshoz szükséges, vállalt feltételeket a reformok megvalósításával kapcsolatban. Elmondása szerint eddig kielégítő előrelépés történt a reformok terén, a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a pénzeszközök felhasználásának átláthatóságát és hatékonyságát biztosítani hivatott jelentéstételi követelmények alapján Ukrajna arról számolt be, hogy a forrásokat megfelelően használták fel.

A biztos szerint az uniós támogatás hatékonyan hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna korlátozza kormányzásának monetáris finanszírozását, a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartását és az ukrán hivatalos nemzetközi tartalékállományok megőrzését, amely szeptember óta 25 milliárd dollár felett stabilizálódott.

Sinkevicius kiemelte, az ukrán finanszírozási hiány 2023-ra vonatkozó becslései rendkívül bizonytalanok, havi 3-4 milliárd euró között mozog, a háború hosszától és az okozott károktól függően. Az Európai Bizottság javaslata, amelynek célja, hogy 18 milliárd euróig terjedő, rendkívül kedvezményes hiteleket nyújtson Ukrajnának a következő évre, lehetővé teszi, hogy az ország a makrogazdasági stabilitás fennmaradjon és helyreállítsák az elpusztított infrastruktúrát.

A biztos elmondta: támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában valósulna meg, amelyeket 2023-tól részletekben folyósítanának Kijevnek. A hiteleket 2033-tól kezdődően legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának. A kölcsönök finanszírozásának biztosítása érdekében a testület a tőkepiacokon történő hitelfelvételt javasolja. A bizottság azt is szorgalmazza, hogy a tagállamok további, az uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulások révén fedezzék Ukrajna kamatköltségeit.

Felhívta a figyelmet: az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó pénzügyi támogatás feltételekkel jár, amelyeket Ukrajnával egyetértési megállapodásban kell rögzíteni.

"Nyilvánvaló, hogy egy háborús helyzetben lévő országban strukturális reformprogramot végrehajtani nem könnyű feladat, és ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megvalósíthatóságra. A feltételek a többi között a jogállamiság további erősítését, a jó kormányzást, valamint a csalás- és korrupcióellenes intézkedéseket jelentik, és ez alapvető fontosságú az ország jövője, újjáépítése és az EU-hoz való csatlakozása szempontjából" - tette hozzá.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője felszólalásában kiemelte: "Magyarország álláspontja elvi álláspont, nem támogatunk semmilyen újabb uniós közös hitelfelvételt. Nem akarjuk gyermekeink jövőjét eladósítani, nem akarjuk, hogy az EU egy adósságközösséggé változzon, mert nem a közös eladósodás jelenti a közös európai jövőt."

Hozzátette: Magyarország 2020-ban kizárólag a mediterrán országok kérésére, precedenst nem teremtő, egyszeri és rendkívüli kivételként fogadott csak el közös hitelfelvételt. "Tragikus tapasztalataink vannak ugyanis: előbb a kommunisták adósították el Magyarországot, 2002 után pedig a baloldali kormányok vertek újra adósságba minket" - hangoztatta.

A képviselő hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan elítéli az orosz agressziót, kiáll Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett. "Segítjük az ukránokat, a magyar humanitárius segélyprogram keretében egymillió háborús menekültet fogadtunk be és 31 milliárd forintot fordítottunk Ukrajna támogatására. Magyarország kész segíteni Ukrajna újjáépítését, az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás alapján, a nemzeti költségvetéséből biztosítani a ránk eső pénzt" - szögezte le Deutsch Tamás. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Rakétatámadás ért egy orosz légibázist Moszkva mellett

Feltételezhetően ukrán rakétatámadás érte az oroszországi Engels–2 légibázist – számolt a Twitterre feltöltött videók alapján a német Focus Online. A jelentések szerint két orosz Tu–95-ös vadászrepülő megsérült a robbanásban. A Focus szerint az orosz légierő gépei rendszeresen indítottak innen bombázásokat ukrán városok ellen. Az Engels–2 légibázis Moszkvától 450 kilométerre délkeletre, Szaratov mellett található, tehát nem az ukrán határ közelében - tudatta a Híradó . Megosztás KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Zelenszkij: az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket

Az energetikai vállalatoknak és a helyi hatóságoknak igazságossá és kiszámíthatóvá kell tenniük a stabilizációs áramszüneteket Ukrajnában, az embereknek joguk van hozzá, hogy tervezni tudják az életüket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az RBK-Ukrajina hírportál. „Rögzítjük a rendszereink védelmében már elért eredményeket. Új megoldásokat készítünk elő. Az energetikai- és közművállalatok mindent megtesznek annak érdekében, hogy stabilizálják a rendszert, és hosszabb ideig több áramot biztosítsanak az embereknek.” - mondta az államfő. Az elnök hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az emberek tudják, mikor és mennyi időre szűnik meg az áramellátás - írta a Kárpát.in.ua . „Ez mind maguknak az energetikai vállalatoknak, mind a helyi hatóságoknak a felelőssége. Az embereknek joguk van tudni. És amennyire ez most lehetséges, biztosítani kell az élet kiszámíthatóságát. Az emberek ugyanis azt látják, hogy a szomszédos házakban vagy a legközelebbi utcákban valamiért az áramkikapcsolások

A zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát

Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke felszólította a zaporizzsjai atomerőmű dolgozóit, hogy ne írjanak alá semmit az oroszokkal és a Roszatom orosz vállalattal.  Kijelentette, hogy Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese elárulta Ukrajnát, és együttműködik az oroszokkal. Szavai szerint Csernyicsuk - akit az oroszok szerdán kineveztek az erőmű igazgatójának - ahelyett, hogy minden erőfeszítést megtett volna az erőmű mielőbbi felszabadítása érdekében, "úgy döntött, hogy segít az orosz támadóknak legalizálni a nukleáris létesítmény jogellenes megszállását, és más atomtudósokat is erre buzdít". Kotyin közölte, hogy Csernyicsukot menesztették az Enerhoatomtól, és "előbb-utóbb mindenért felelni fog a törvény és az emberek előtt". Az Enerhoatom elnöke felszólította az erőmű dolgozóit, hogy "ne tegyenek olyan helyrehozhatatlan lépéseket, amelyekkel áthúzzák egész korábbi életútjukat, semmissé teszik mind

Zelenszkij az orosz olaj árplafonjáról: komolytalan és kényelmes döntés a terrorista állam költségvetése szempontjából

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását - közölte az Európai Bizottság szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig elutasította a döntést. A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat. Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül. Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte,

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Sztefanisina: Ukrajna megtudja oldani a magyar kisebbség nyelvhasználati ügyét

A Kyiv Independent Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olga Sztefanisinával készített interjút, melyet a Mandiner szemlézett.  A politikus elmondta: az, hogy Ukrajnának ilyen gyorsan tagjelölti státuszt adtak, az elsősorban az Európai Unió érdeke volt, így akartak ugyanis jelezni, hogy igenis fontos szereplők a nagyhatalmak játszmájában. Sztefanisina szerint Ukrajna „vonzó partner” az EU számára nehézipara és mezőgazdasága miatt.  A lapban külön bekezdést szentelnek a magyar-ukrán kapcsolatoknak, elsősorban természetesen a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetére kihegyezve. Az EU irányába tett ukrán vállalások közé tartozik a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése is, azonban ezen vállalásokban nagyon kevés konkrétum szerepel. A lap szerint Orbán Viktor „langymeleg” hozzáállást tanúsított Oroszország és Vlagyimir Putyin irányába, emellett megemlítik a nemzetközi hírnevet befutó nagy-magyarországos sálat is.  Olga Sztefanisina elmo

Az orosz támadás miatt a kijevi, a dnyipropetrovszki és a donyecki régiókban kritikus a helyzet

Az orosz erők újabb nagyszabású rakétatámadása során hétfőn két infrastrukturális létesítményt ért találat a dél-ukrajnai Odessza megyében - közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A tisztségviselő hozzátette, hogy egy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. Arra nem tért ki, konkrétan mit találtak el az orosz rakéták. Az odesszai városi tanács arról adott hírt, hogy a megyeközpont egy részében megszakadt az áramellátás, emiatt leállították az elektromos árammal működő közösségi közlekedési eszközöket a városban. Úgyszintén leállították a távhőt biztosító összes városi kazánházat is, valamint a helyi vízművek közlése szerint teljesen megszűnt a vezetékes vízellátás Odesszában. Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata közölte, hogy több helyütt vészleállás történt az elektromos infrastruktúra károsodása miatt. Részleteket későbbre ígértek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetet intézett a lakossághoz