Peszkov Angela Merkel korábbi német kancellárnak a Die Zeit hetilapban megjelent interjújára reagált, amely nagy hullámot vert az orosz politikában. Ebben Merkel arról beszélt, hogy a minszki megállapodáscsomag kísérlet volt arra, hogy időt adjanak Ukrajnának a megerősödésre.
"És (Ukrajna) kihasználta ezt az időt, hogy erősebbé váljon, ahogy az ma látható. 2014-2015 Ukrajnája nem a mai Ukrajna" - fogalmazott a volt kancellár.
"Ahogy azt 2015-ben megfigyelhettük a Debalceve környéki harcok közben, Putyin akkor könnyen győzhetett volna. És nagyon kétlem, hogy a NATO-országok akkor ugyanannyit tehettek volna, mint amennyit ma tesznek Ukrajna megsegítése érdekében" - tette hozzá.
Peszkov erre reagálva úgy fogalmazott: "Hiszek Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin őszinteségében és bölcsességében, aki a legelejétől fogva rámutatott, hogy Ukrajna húzza az időt, nem akarja végrehajtani a minszki megállapodásokat, és minden országot arra hívott fel, hogy tettek erősítsék meg az aláírásukat. De mindenki halogatta a dolgot. Ennek most következményei vannak".
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerda este, röviddel az interjú megjelenése után azt írta egy Telegram-bejegyzésben, hogy a nyilatkozat bebizonyította: "Berlinnek, és következésképpen az egész kollektív Nyugatnak, nem állt szándékában végrehajtani a minszki megállapodásokat", ezért "azt imitálta, hogy betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, miközben a valóságban fegyvereket pumpált a kijevi rezsimbe", és "figyelmen kívül hagyta a kijevi rezsim által a Donyec-medencében és Ukrajnában elkövetett összes bűncselekményt az Oroszország elleni döntő csapás nevében".
Zaharova csütörtöki sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy Merkel "beismerése" bírósági eljárásban is felhasználható.
"Amit Merkel az interjújában mondott, az egy olyan ember tanúvallomása, aki egyenesen azt állította, hogy mindannak, amit 2014-2015-ben tettek, egyetlen célja volt: elterelni a világ közvéleményének figyelmét a valódi problémákról, húzni az időt, fegyverekkel telepumpálni a kijevi rezsimet, és a dolgot egy nagy konfliktushoz elvezetni" - mondta.
Zaharova szerint a volt német kancellár nyilatkozata rávilágít arra, hogy a Nyugat az igazság és a törvény meghamisításának eszközeivel él, és képviselői már 2015-ben, amikor órákig tartó tárgyalásokat folytattak, tudták, hogy a megállapodásokat soha nem fogják végrehajtani, és már akkor készen álltak a konfliktusra.
Makszim Bujakevics, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellett működő orosz állandó képviselet helyettes vezetője pénteken a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy a Merkel-nyilatkozat semmissé teszi Németország arra irányuló kísérleteit, hogy a minszki megállapodások garanciavállalójaként pozícionálja magát. A diplomata szerint a Nyugat lépései azt igazolják, hogy nem érdekelt a konfliktus tárgyalásos rendezésében, és elősegítik mindannak a megsemmisítését, ami Ukrajnában Oroszországgal kapcsolatos. Felhívta a figyelmet arra, hogy a volt német kormányfő közvetlen résztvevője volt a Donyec-medencei rendezésről szóló minszki megállapodások kidolgozásának.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak kijelentette, hogy a minszki megállapodások betartása megőrizhette volna Ukrajna területi épségét, de az aláírásuk idején sem Merkel, sem Petro Porosenko akkori ukrán elnök nem törekedett komolyan a konfliktus rendezésére. Lukasenka, aki szerint az egyezség kezesei mindent megtettek Oroszország félrevezetése érdekében, "undorítónak" és "aljasnak" nevezte a volt német kancellár magatartását.
Korábban Petro Porosenko volt ukrán államfő két orosz humoristának, Vlagyimir Kuznyecovnak (Vova) és Alekszej Sztoljarovnak (Lexus) egy telefonveszélgetésben elismerte, hogy a minszki megállapodásokra azért volt szüksége, hogy időt nyerjen az ukrán hadsereg megerősítésére a NATO támogatásával. A két telefonbetyár a hívás során Michael McFaul volt moszkvai amerikai nagykövetnek adta ki magát.
A 2014-15-ben az EBESZ, Oroszország, Németország és Franciaország közvetítésével létrejött minszki megállapodásoknak kellett volna az ukrajnai rendezés alapját képezniük. Az egyebek között a szakadár tartományoknak különleges alkotmányos státust előíró csomagot az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban erősítette meg. (MTI)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: