Ugrás a fő tartalomra

Putyin szerint az ukrajnai célpontokra mért rakétacsapások kényszerű válaszintézkedések

Kijev "provokációira" adott kényszerű válaszintézkedésnek nevezte az ukrajnai célpontokra mért rakétacsapásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében a Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin rámutatott, hogy az orosz fegyveres erők sokáig tartózkodtak az egyes ukrajnai célpontok elleni célzott rakétacsapásoktól, és hogy ezek "kényszerű és elkerülhetetlen válaszlépések" Kijev "provokatív támadásaira", amelyeket Oroszország polgári infrastruktúrája, köztük a Krími híd és energetikai létesítmények ellen intézett.

Kijev "provokációira" adott kényszerű válaszintézkedésnek nevezte az ukrajnai célpontokra mért rakétacsapásokat Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárral folytatott pénteki telefonbeszélgetésében a Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin az Ukrajna körüli helyzet különböző aspektusainak megvitatása közben rámutatott, hogy az orosz fegyveres erők már sokáig tartózkodtak az egyes ukrajnai célpontok elleni célzott rakétacsapásoktól, és hogy ezek "kényszerű és elkerülhetetlen válaszlépések" Kijev "provokatív támadásaira", amelyeket Oroszország polgári infrastruktúrája, köztük a Krími híd és energetikai létesítmények ellen intézett.

Az orosz elnök ismételten részletesen kifejtette az orosz elvi megközelítést a "különleges hadművelettel" kapcsolatban. "Destruktívnak" minősítette a nyugati államok, köztük Németország politikáját, amelynek keretében fegyvereket "pumpálnak" Ukrajnába, és kiképzést nyújtanak az ukrán hadsereg katonáinak. Mindez, valamint az Ukrajnának nyújtott átfogó politikai és pénzügyi támogatás Putyin szerint arra készteti Kijevet, hogy határozottan elutasítsa a tárgyalások gondolatát, valamint arra ösztönzi az ukrán radikális nacionalistákat, hogy még több véres bűncselekményt kövessenek el a civilek ellen.

Putyin emellett arra hívta fel a német felet, hogy az ukrajnai események fényében "vizsgálja felül az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos megközelítéseit". Hangsúlyozta, hogy átlátható, az orosz szakirányú szervek részvételével lefolytatott vizsgálatra van szükség az Északi Áramlat gázvezeték ellen elkövetett "terrorcselekmény" ügyében.

A vezetők külön kitértek az ukrán gabonának a fekete-tengeri kikötőkből való elszállítására, valamint az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport blokkolásának feloldásáról szóló július 22-i "isztambuli megállapodások" végrehajtására. Putyin a "gabonaüzlet" jóhiszemű végrehajtására és az orosz szállítások előtt álló minden akadály elhárítására hívott fel.

Németország elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni orosz légicsapásokat  - közölte Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnökkel pénteken telefonon  a német szövetségi kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A német kancellár legutóbb szeptember közepén beszélt az orosz elnökkel. Steffen Hebestreit kormányszóvivő a több mint két hónapra megszakadt párbeszéd folytatásáról tájékoztató közleményében ismertette, hogy az egyórás beszélgetés témája az Ukrajna elleni orosz támadó háború és következményei voltak.

A kancellár ismét elítélte a nemzetközi joggal ellentétes támadást, ezúttal különösen a polgári infrastruktúrára mért légicsapásokat, és hangsúlyozta, hogy Németország kitartóan támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védelmi képességének biztosításában.

Olaf Scholz azt is ismételten sürgette az orosz elnöknél, hogy találjon mielőbb diplomáciai megoldást a konfliktusra, és e megoldás részeként vonja ki az orosz csapatokat Ukrajnából.

A kancellár és az orosz államfő az Ukrajna elleni háború miatt "különösen feszült" globális élelmezési helyzetről is tárgyalt - áll a közleményben, amely szerint mindketten kiemelték az ukrán gabonaexportról szóló meghosszabbított megállapodás jelentőségét.

A kancellár és az orosz elnök végül megállapodott abban, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak. (MTI)

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy izraeli történészprofesszor szerint Putyin miatt kihalhat az emberiség

A Vlagyimir Putyin által elindított háború még az emberi faj túlélését is veszélyeztetheti – írta esszéjében Juval Noah Harari izraeli történészprofesszor, számos bestseller szerzője. A The Atlantic oldalán publikált írásban Harari felidézte: egyik korábbi munkájában még arról írt, hogy az utóbbi évtizedek viszonylag békés időszaka után a háborús kockázatok kisebbek lehetnek a jövőben. Azzal is érvelt, hogy gazdaságilag és geopolitikai értelemben sem éri már meg háborút indítani - írta az Index . Ezek a tényezők végül azért nem garantálták a békét, mert az „emberi hülyeség” még mindig a világ egyik legfontosabb mozgatórugója, és a világ vezető politikusai is gyakran csinálhatnak „hülyeségeket” – írta most Harari, aki azt is elismerte, hogy teljesen váratlanul érte és megdöbbentette az ukrajnai invázió. Hozzáfűzte: a háború elindítása „előrelátható, Oroszországra és az egész emberiség számára is pusztító következményekkel járt”, és emiatt még egy „szívtelen, megalomániás” Putyintól sem

Vitalij Klicsko belépett az ukrán hadseregbe

Kijev polgármestere belépett az ukrán hadseregbe és elkezdett részt venni a területvédelmi gyakorlatokon az ukrán fővárosban . “Sokan közülünk a hadseregben szolgáltak, és ezeket a képességeket vissza kellett állítani” – mondta a Telegraph-nak adott interjúban Vitalij Klicsko, aki korábban Katonai Világjátékokat is nyert. “Úgy gondolom, hogy egy ilyen képzés elengedhetetlen egy olyan ország felső- és középszintű tisztviselői számára, amely közel nyolc éve háborúban áll” - tette hozzá. Fotó:Instagram KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktorból hiányzik a becsület és az őszinteség

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét beszélt Magyarországról, pontosabban Orbán Viktorról, és a fentieken túl úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek-mennek, de az igazság marad” - számolt be a 444.hu. „Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nem csak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz”– mondta Zelenszkij, aki szerint nem kértek semmi különöset Budapesttől, de még azt sem kapták meg, amit másoktól igen. Úgy fogalmazott, nem látták az erőfeszítést arra, hogy véget vessenek a háborúnak. „Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harcmezők nem kerülnének át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba.” Zelenszkij szerint ezzel a törekvéssel áll szemben a magyar kormány. Az ukrán elnök azt mondta, az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, és mindkét nép ugyanúgy értékeli a békét és a szabadságot, a két ország mindig jó szomszédja l

„A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen” - Ismét dróntámadás érte Kijevet

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban – jelentették a helyi hatóságok. A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki. Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült. „A terrori

Orbán: Ukrajna támogatásának szükségességét elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések "egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb" a lezáráshoz. Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját. Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Egy vezető orosz szakértő rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen

Mihail Alekszandrov orosz szakértő egy tévéműsorban rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen, hogy ezzel akadályozzák meg a dél-kaukázusi ország nyugati olajszállítását, valamint hogy így növeljék meg a szénhidrogénárakat - írta az Index . Hozzátette: rakétacsapásokkal kell kiiktatni az összes ellenséges versenytársat az olajpiacon. "Ha most szétbombázzuk az infrastruktúrájukat, nem tudnak eladni olajat a Nyugatnak. Ez jelentősen megnövelné az olajárakat. Meg kell támadni a létesítményeiket és az energiarendszerüket" – fogalmazott Alekszandrov. „Oroszország megszállottja a háborúnak és a terrornak. Ezt a problémát még meg kell oldani. Egy ilyen rezsim egészen addig közvetlen fenyegetést jelent, amíg meg nem buktatják” – idézi Gyenisz Kazanszkij ukrán újságírót az Unian hírügynökség.