Ukrinform.hu: hírek, információk Ukrajnából és Kárpátaljáról

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat leleplezte az orosz vezérkar főigazgatóságának (GRU) Ukrajnában tevékenykedő ügynökhálózatát, amely az ország elfoglalását próbálta segíteni. Köztük volt egy ukrán parlamenti képviselő is - írta az Index . Egy ukrán parlamenti képviselő is segítette Oroszországot Ukrajna elfoglalásában – állítja az ukrán titkosszolgálat (SZBU). Andrij Derkacs parlamenti képviselő a nyomozás szerint felügyelte számos magánbiztonsági cég létrehozását különböző régiókban, hogy „ezeket Ukrajna gyors átvételére használja fel”. A titkosszolgálat szerint a hálózat operatív fejlesztése már régóta zajlott, de az SZBU végül a háború elején semlegesítette azt egy volt képviselői asszisztens, Ihor Kolesznyikov letartóztatásával. Az ukrán fél állítása szerint a letartóztatott asszisztens fedőneve „Veterán” volt, és ő volt az összekötő az orosz különleges szolgálat és Andrij Derkacs parlamenti képviselő között. Kolesznyikov szerint Derkacsot 2016-ban vették fel, és személyesen a GRU fel

Oroszország Ukrajna elleni háborúja megerősítette az Európai Unió támogatottságát az európaiak körében: 65 százalékuk szerint jó dolog az EU-tagság, és 80 százalékuk támogatja az Oroszország elleni uniós szankciókat - derült ki az Európai Parlament Eurobarométer felméréséből. A felmérés szerint a tagállamok többségében a lakosság jó dolognak tartja hazája uniós tagságát, ennek megítélése különösen Litvániában (20 százalékkal), Máltán (12 százalékkal) és Észtországban (9 százalékkal) emelkedett. Ezalól egyedül Görögország és Szlovákia kivételével, ahol a lakosság legnagyobb része semleges az EU-tagság megítélését illetően. Magyarországon a válaszadók 60 százaléka szerint jó dolog az EU-tagság, 5 százalékuk szerint rossz, és 32 százalékuk semleges állásponton van. Az európaiak 52 százalékának általánosságban pozitív véleménye van az EU-ról, míg 12 százalékuknak rossz. Az EU megítélése Görögországban a legalacsonyabb, 32 százalékos, és Írországban a legmagasabb, ott 76 százalékos. Magyar

Európát erősíti az a döntés, amellyel az európai uniós tagországok vezetői jóváhagyták, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon – jelentett ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken. Videóüzenetében az ukrán államfő hozzátette: a döntés abban az időszakban született, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborújával Európa egységét és szabadságát is próbára teszi. Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtök este jelentette be, hogy a kormányfők brüsszeli találkozójukon megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról. Zelenszkij úgy vélte, hogy Ukrajna tagjelöltségének elfogadásával az EU az egyik legfontosabb döntését hozta meg Kijev javára azóta, hogy kivált a Szovjetunióból. Hozzátette, hogy nem csupán Ukrajna javát szolgáló döntésről van szó, hanem egész Európa számára előnyöket hordozó megállapodásról. „Európa erősítéséhez ez a legnagyobb lépés, amelyet meg lehetett tenni most, amikor az orosz háború próbára teszi képessé

Romániában megkezdődik a nukleáris incidens esetére beszerzett harmincmillió jódtabletta kiosztása, miután a műveletet szabályozó miniszteri rendelet megjelent a hivatalos közlönyben - közölte pénteken az egészségügyi minisztérium. A 65 milligrammos kálium-jodid tablettákhoz családorvosok által kiállítandó vény alapján, a kijelölt gyógyszertárakban ingyenesen juthatnak hozzá a lakosok, de nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy a tablettákat csak nukleáris incidens esetén, kizárólag a hatóságok felszólítása alapján veszi be. A kampányba bevont gyógyszertárak listáját közzétették a minisztérium honlapján, ahol részletes útmutatók is találhatók arról, hogy a jódtabletták megelőzésszerű alkalmazása értelmetlen és veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. A készítményt "szükség esetére" készítik elő a 40 év alatti korosztálynak, és azért akarják a lakossághoz eljuttatni, mert a jódtabletta csak az első nyolc órában segíthet a légkörbe került radioaktív jód megkötésének megakadály

A német közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője szerint előfordulhat, hogy Oroszország júliusban teljesen leállítja a Németországba irányuló földgázszállítást a két országot összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken. Klaus Müller a földgázellátási válsághelyzet riasztási fokozatának csütörtöki kihirdetésével kapcsolatban tett nyilatkozataiban rámutatott, hogy július 11-én kezdődik a vezeték szokásos éves karbantartása. A munkálatok tíz napig tartanak, a vezetéket erre az időre leállítják, "és nem tudjuk, hogy mi történik utána" - mondta a szövetségi hatóság vezetője csütörtök este az RTL kereskedelmi televíziónak. Ugyanerről beszélt péntek reggel is az ARD közszolgálati televízióban és a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban is, kifejtve: nem lehet kizárni, hogy a vezetéket használó Gazprom orosz állami energetikai óriáscég a karbantartás után nem indítja újra a földgázszállítást. A hatóság a bizonytalanság miatt számításokat végzett az ellátási helyzet lehetség

Az Európai Uniónak fenn kell tartania az Ukrajnának nyújtott támogatást, még ha az akadozó orosz gázszállítás a gazdasági visszaesés kockázatával is jár – hangsúlyozta egy európai bizottsági tisztségviselő a Szabad Európa szerint. „Ukrajna melletti szolidaritásunk, illetve az, ahogy az európai projekt összezárt, biztosít afelől, hogy képesek leszünk megtalálni a módját annak, hogy ne hátráljunk meg” – jelentette ki szerdán Elina Bardram, a brüsszeli testület klímapolitikai főigazgatóságának vezetője. „De az világos, hogy a következő néhány hónap rendkívül nehéz lesz” – tette hozzá. Az ukrajnai háborúra válaszul Oroszország ellen elrendelt szankciók nyomán jelentősen megnőttek az energiaárak, és ez az utóbbi napokban csak fokozódott, miután Moszkva csökkentette az egyes nyugat-európai országokba szállított földgáz mennyiségét. Európa nagy erőkkel dolgozik gáztározói feltöltésén a téli fűtési szezon kezdete előtt, amit azonban a friss fejlemények tovább nehezítenek. „Oroszország jogell