Ugrás a fő tartalomra

Magyar képviselőtársait fenyegette meg az ukrán képviselő

Magyar képviselőtársait fenyegette Vitalij Antyipov, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője egy általa kezdeményezett, nyílt bizottsági ülésen. Antyipov már korábban is számos esetben megengedett magának magyarellenes kijelentéseket a beregszászi városháza üléstermében, ráadásul ő az, aki 2019-ben a magyar rendőrség körözési listájának az első helyén szerepelt. Ezúttal négy magyar képviselőtársa visszahívását szerette volna elérni - számolt be a Kárpátalja hetilap.

Antyipov hamis néven, Anti Viktorként szerzett magyar állampolgárságot a magyar hatóságok szerint cigarettacsempészettel foglalkozó beregszászi férfi. A körözést mégis azért adták ki ellene a magyar hatóságok, mert két általa felbérelt emberrel koszorút vitetett egy magyar határrendész családi házához. A koszorún lévő felirat halálos fenyegetés volt. 2019 őszén emiatt került be a híradókba és az újságok hasábjaira Anti Viktor ügye, akit magyar útlevelében lévő fényképe alapján a beregszásziak felismertek. Az említett ügyben 2021. november 4-én rendkívüli ülésen hallgatta meg a Beregszászi Városi Tanács Vitalij Antyipov nevű képviselőjét. A képviselő megalapozatlannak nevezte az ellene felhozott vádakat, ígéretet tett arra, hogy a későbbiek során a végére jár az ügynek, és a városi tanács előtt tisztázni fogja magát. Akkor Irina Selemon független városi tanácsi képviselő arról tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy Antyipov képviselővel szemben Ukrajnában is számos büntetőeljárás van folyamatban, például 2017-ben játékautomatákat üzemeltetett illegálisan.

Antyipov 2019 novembere óta még mindig nem tisztázta magát a városi tanács testülete előtt a magyarországi körözés és az itthoni büntetőeljárásokkal kapcsolatos vádak alól.

Ezzel szemben 2022. szeptember 16-án kérvénnyel fordult a tanács törvényességi, napirendi, etikai,  valamint katonai és katasztrófavédelmi állandó bizottságához, amelyben tudatta, hogy néhány magyar képviselőtársát a háború kezdete óta nem látta képviselő-testületi üléseken, és a városban sem találkozott velük. Azzal vádolta meg őket, hogy szerinte külföldre szöktek a katonai szolgálat elől, ennek tisztázása céljából kezdeményezett egy bizottsági ülést, amelyre szeptember 30-án került sor.

Az önkormányzati bizottság egyik tagja beszélt a Kárpátalja hetilap tudósítójának az ott történtekről. A nyílt bizottsági ülésre Antyipov néhány hívével együtt érkezett. Nehezményezte, hogy a kérvényében megvádolt képviselők miért nincsenek jelen személyesen, majd elsősorban azt követelte, hogy dr. Molnár D. István KMKSZ-es képviselő hollétéről tájékoztassák. A megnevezett képviselő által átadott dokumentumok alapján beigazolódott, hogy tudományos kutatói ösztöndíjjal tartózkodott külföldön, amelyet még a háború kitörése előtt pályázott meg. Ezt követően a Donyecki Regionális Oktatás- és Minőségértékelő Központ megbízásából a háború elől Magyarországra menekült és ott tartózkodó gyerekek érettségi vizsgáztatását szervezte és bonyolította le, a kelet-ukrajnai vizsgaközpont költségén.

Antyipovék más magyar képviselőket is bíráltak, kérve, hogy adják vissza a mandátumukat. Antyipov ezután kezdte el fenyegetni a magyar képviselőket, ott lévő választói és barátai pedig a KMKSZ-t és a magyar kormányt becsmérelték. A nyílt bizottsági ülésről hangfelvétel is készült, illetve a megvádolt képviselőt tisztázó dokumentumokat is bemutatták.

Darcsi Karolina, a KMKSZ-frakció vezetője (amely a Beregszászi Kistérségi Tanácsban legnagyobb) szerint: „Nem világos, hogy a magát most munkanélkülinek mondó Vitalij Antyipov miért akarja leváltatni KMKSZ-es képviselőtársaimat, miközben ő maga sem jelentkezett katonai szolgálatra. Az UMDSZ-szel közös koalíciónknak kényelmes többsége van a kistérségi tanácsban. Antyipov Európai Szolidaritás nevű pártjának viszont vele együtt csak négy képviselője van. Így folyamatosan botrányokkal igyekszik felhívni magukra a figyelmet. Ezúttal viszont megint messzire ment, amikor KMKSZ-es és UMDSZ-es képviselőtársait kezdte fenyegetni, csak azért, mert magyarok. Az ukrán pártok képviselői között is vannak, akik nem járnak a képviselői ülésekre, egyikük idén még egyszer sem jelent meg, de az ő távollétük nem zavarja Antyipovot” – fogalmazott Darcsi Karolina, aki megjegyezte, hogy Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelső Tanácsának elnöke arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem fosztják meg azt a közel tíz parlamenti képviselőt mandátumától, akik a háború kezdetekor külföldre távoztak és nem jöttek máig haza (közöttük kormánypárti honatyák is vannak), kifejtette, hogy a képviselőknek joguk van bármeddig külföldön tartózkodni, országunk törvényei és az alkotmány erről nem rendelkezik. Az ő tevékenységüket majd választóik fogják értékelni a választások alkalmával. A parlamenti képviselők ráadásul fizetést kapnak, míg az önkormányzatok képviselői ezt társadalmi munkában vállalják, nyilván az ő visszahívásukkal, leváltásukkal kapcsolatban ugyanaz érvényes, mint a parlamenti képviselők esetében.

Talán említésre érdemes még, hogy a békés Beregszászban a magyarok és ukránok közötti feszültséget szítani igyekvő Vitalij Antyipov túl azon, hogy valószínűsíthetően ukrán–magyar kettős állampolgár, óvodáskorú kisfiát is a magyar állam által fenntartott beregszászi P. Frangepán Katalin Gimná­zium Beregszászi Bázisóvodájába járatja, ahol kizárólag magyarul zajlanak a foglalkozások.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Volodimir Zelenszkij szerint Orbán Viktorból hiányzik a becsület és az őszinteség

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét beszélt Magyarországról, pontosabban Orbán Viktorról, és a fentieken túl úgy fogalmazott, „a politikusok jönnek-mennek, de az igazság marad” - számolt be a 444.hu. „Most egy olyan emberhez fordulok, aki láthatóan nem csak azt nem tudja, hogy mi zajlik Ukrajnában, de arról sincs fogalma, hogy mi folyik Európában. A magyar miniszterelnökhöz”– mondta Zelenszkij, aki szerint nem kértek semmi különöset Budapesttől, de még azt sem kapták meg, amit másoktól igen. Úgy fogalmazott, nem látták az erőfeszítést arra, hogy véget vessenek a háborúnak. „Egész Európa véget akar vetni a háborúnak és azt szeretné, ha a harcmezők nem kerülnének át Mariupolból Budapestre, Harkivból Krakkóba vagy Csernyihivből Vilniusba.” Zelenszkij szerint ezzel a törekvéssel áll szemben a magyar kormány. Az ukrán elnök azt mondta, az ukrán nép támogatja a magyart, a magyar pedig az ukránt, és mindkét nép ugyanúgy értékeli a békét és a szabadságot, a két ország mindig jó szomszédja l

Egy izraeli történészprofesszor szerint Putyin miatt kihalhat az emberiség

A Vlagyimir Putyin által elindított háború még az emberi faj túlélését is veszélyeztetheti – írta esszéjében Juval Noah Harari izraeli történészprofesszor, számos bestseller szerzője. A The Atlantic oldalán publikált írásban Harari felidézte: egyik korábbi munkájában még arról írt, hogy az utóbbi évtizedek viszonylag békés időszaka után a háborús kockázatok kisebbek lehetnek a jövőben. Azzal is érvelt, hogy gazdaságilag és geopolitikai értelemben sem éri már meg háborút indítani - írta az Index . Ezek a tényezők végül azért nem garantálták a békét, mert az „emberi hülyeség” még mindig a világ egyik legfontosabb mozgatórugója, és a világ vezető politikusai is gyakran csinálhatnak „hülyeségeket” – írta most Harari, aki azt is elismerte, hogy teljesen váratlanul érte és megdöbbentette az ukrajnai invázió. Hozzáfűzte: a háború elindítása „előrelátható, Oroszországra és az egész emberiség számára is pusztító következményekkel járt”, és emiatt még egy „szívtelen, megalomániás” Putyintól sem

Orbán: Ukrajna támogatásának szükségességét elfogadjuk, nem vagyunk tőle boldogok

Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések "egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb" a lezáráshoz. Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, Oroszország ugyan szenved el nehézségeket, de az energiahordozókból származó bevételei a csúcson vannak, így a szankciók politikája nem érte el a célját. Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tudunk jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása

Vitalij Klicsko belépett az ukrán hadseregbe

Kijev polgármestere belépett az ukrán hadseregbe és elkezdett részt venni a területvédelmi gyakorlatokon az ukrán fővárosban . “Sokan közülünk a hadseregben szolgáltak, és ezeket a képességeket vissza kellett állítani” – mondta a Telegraph-nak adott interjúban Vitalij Klicsko, aki korábban Katonai Világjátékokat is nyert. “Úgy gondolom, hogy egy ilyen képzés elengedhetetlen egy olyan ország felső- és középszintű tisztviselői számára, amely közel nyolc éve háborúban áll” - tette hozzá. Fotó:Instagram KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON:

„A terrorista állam folytatja háborúját a civil lakosság ellen” - Ismét dróntámadás érte Kijevet

Az orosz hadsereg kéttucatnyi drónnal támadta az ukrán fővárost, Kijevet hétfőn hajnalban – jelentették a helyi hatóságok. A kijevi hatóságok arról számoltak be a Telegramon, hogy több mint húsz iráni gyártmányú drónt észleltek a főváros légterében, melyek közül legalább 15-öt lelőttek. Egy fontos infrastrukturális létesítményt találat ért. Előzetes értesülések szerint a támadás nem követelt halottakat vagy sebesülteket. Vitalij Klicsko kijevi polgármester szintén a Telegramon azt közölte, hogy robbanásokat lehetett hallani a Sevcsenkivszkij és Szolomjanszkij kerületben. Hozzátette, sebesülésekről nem érkezett jelentés, sürgősségi szolgálatok dolgoznak a helyszínen. Egy szemtanú a Reutersnek arról számolt be, hogy Sevcsenkivszkij kerületben az egyik becsapódás helyszínén tűz ütött ki. Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a fővárost körülölelő megyében több infrastrukturális létesítmény és magánház károkat szenvedett, két személy megsérült. „A terrori

Egy vezető orosz szakértő rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen

Mihail Alekszandrov orosz szakértő egy tévéműsorban rakétatámadás indítását javasolta Azerbajdzsán ellen, hogy ezzel akadályozzák meg a dél-kaukázusi ország nyugati olajszállítását, valamint hogy így növeljék meg a szénhidrogénárakat - írta az Index . Hozzátette: rakétacsapásokkal kell kiiktatni az összes ellenséges versenytársat az olajpiacon. "Ha most szétbombázzuk az infrastruktúrájukat, nem tudnak eladni olajat a Nyugatnak. Ez jelentősen megnövelné az olajárakat. Meg kell támadni a létesítményeiket és az energiarendszerüket" – fogalmazott Alekszandrov. „Oroszország megszállottja a háborúnak és a terrornak. Ezt a problémát még meg kell oldani. Egy ilyen rezsim egészen addig közvetlen fenyegetést jelent, amíg meg nem buktatják” – idézi Gyenisz Kazanszkij ukrán újságírót az Unian hírügynökség.

Fontos információt jelentett be a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tudatja az érintettekkel, hogy az egészségügyi dolgozók támogatása, a gyermekétkeztetési támogatás és az oktatási-nevelési támogatás megérkezett.  Az összegek előreláthatólag december 23-tól lesznek felvehetők. KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON: